Falutörténet

Település története

04 kep

A történeti Őrséghez tartozó legkisebb település, mely a Szentjakabi és a Szaknyéri-patak által közrefogott  domb déli peremén 220 m körüli tszf. magasságban települt.

 1785-ben 13 jobbágy, 3 zsellér és 3 szabad statusu  család, összesen 101 lakosa van 18 házban. Első írásos említése  1428-ból Zathmer néven szerepel. Neve Szatmér-Szatmár személynévből származik, melyben a t „ k”-vá, az m „ny”- é torzult. Lakói a középkorban az őrök állását élvezték. A gr. Battyhány család birtoka volt. (17-19 sz.). A falu sokat szenvedett a törököktől, lakói nem egyszer elhagyják a falut, de ismét visszatérnek. Az 1600-as években a török feldúlja az amúgy is elszegényedett falut és 9 embert elhurcol. A törököktől félelmük miatt 4 évig nem mernek visszatérni elmenekült lakói. Ezekben az években a kis falu jobbágylakossága 50 főre becsülhető. A jobbágyság földjeit ugar váltásos rendszerben műveli, de a falu határa nincs nyomásra osztva. Az ugarföldeket rendszertelenül fogják művelés alá. Rozsot, zabot, hajdinát, krumplit és búzát termelnek. Földjükből megélni nem tudnak, kénytelenek eljárni aratni, csépelni távolabbi vidékekre.

A polgári korban a falu az Őrség jelentéktelenebb települése marad. Lakossága igen lassú ütemben emelkedik, majd 1930-ig stagnál, ettől kezdve  csökken. A századfordulótól csökkenő természetes szaporodás mellett folyamatos az elvándorlás.

Lakosságának több mint 80 %-a  mezőgazdaságból él, a család munka erejére támaszkodó kisparaszti gazdaságban. Termelőszövetkezet nem alakult, nagy birtok nem volt a faluban.
Hiányzott a nincstelen zsellér és a cseléd réteg is. Magángazdaság keretei őrzik  a lassan formálódó paraszti életformát. A paraszti életforma napjainkban is meghatározó a településen.

A falu lakosságának nagy része szőlőtermesztéssel is foglalkozott, saját felhasználásra, de pincéket nem építettek. A  80-as években elkezdődött a tőkék kivágása és az üresen maradt területeket luc fenyővel telepítették be. A családi házak kertjeiben vagy az épületek mellett továbbra is megtalálható  a direkt termő szőlőfajták. Iskola 1947 – 1963. között volt a faluban.

A község az alábbi járásokhoz tartozott: 1786 -ban a tótsági járás, 1790-1849. a tótsági kerület őrségi járás, 1850-1860. a körmendi járás, 1861-1871. a tótsági kerület őrségi járás,
1872-től a körmendi járás közigazgatási egységébe tartozott, 1872-1906, a nagyrákosi majd 1907-1950. az őrimagyarósdi körjegyzőség falva, 1950 -től a rendszerváltozásig a Hegyhát-
szentjakab székhelyen működő közös tanácshoz volt csatolva. 1990-ben alakultak meg az önkormányzatok amikor a falu szintén a Hegyhátszentjakabon alakult körjegyzőséghez tartozott. 2013. január 1-től napjainkig is az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik, mely a Körmendi Járás területén fekszik.

A falu lakossága erősen fogy, amit a népszámlálási adatok igazolnak. 1960-ban 161 fő, 1970-ben 134 fő, 1980-ban 102 fő, 1990-ben 83 fő lakost számláltak, míg napjainkban (2017.január 1-i állapot) 48 fő lakja a falut, mely őslakosság és többségük idős ember.

A település jellemzői

A település területe: 2,93 km2, Lakossága (2017. január 1-i állapot) : 48 fő.

Éghajlatát az Alpok közelsége határozza meg. Uralkodó talajtípusa az agyag bemosódásos erdőtalaj, mely szántóföldi művelésre alig alkalmas. Mezőgazdasági területeit jelentős  természetes növény lepi el. Erdőink nagyobb részt lúc- erdei fenyvesek, bükkösök, tölgyesek és gyertyánosok. Erdeink egy részében megtalálható a ciklámen, mely védett növény. 

Szaknyér község egész igazgatási területe az Őrségi Nemzeti Park területén van, ezen felül a Natura 2000 európai jelentőségű hálózatának is része, valamint az Országos Ökológiai
Hálózat elemei is megtalálhatóak a település külterületén.

A település körüli táj változatos megjelenésű: hol dimbes-dombos, hol sík területek váltakoznak. A sík területeken a mezőgazdasági művelés a meghatározó, míg a magasabban
fekvő részeken főként az erdők uralják a tájat.

A település zsákfalu de a szomszédos Hegyhátszentjakab és Kisrákos községek településközi utakon közelíthető meg.

Közlekedés szempontjából a közúti közlekedés az irányadó.

A településnek két utcája van ( Petőfi és Kossuth utca). Az utcák házaira a község arculatából, a lakások használatából a szerényebb kivitelű épületek jellemzőek.  A családi házak tetőszer-
kezete sátortetős kialakítású. Néhány épület pitvaros illetve kódis állásos. Az új lakás építési hullám elkerülte a községet. Az 1990-es és 2000-es években épített házak pedig faszerkezetű-
ek, amelyek illeszkednek a település környezetéhez. Az épületek É-D-i tájolású telekhatárra épültek. A déli fekvésű házak egymás mellett helyezkednek el, de előfordul, hogy két ház között legelő van. A falu alsó részén elhelyezkedő északi fekvésű házak nem sorban az út mellé épültek, hanem szűk feljáró kialakításával dombra ahol nem szabályos utcakép rajzolódik ki. A falu felső részén szintén az északi fekvésű házaknál visszatér az egymás melletti elhelyezkedés.   

Lakásépítési lehetőséget a település belterületén lévő telkek beépítésével, a Kossuth utca valamint a 062 hrsz. út mentén új területek kialakításával kívánjuk biztosítani. Fejlesztési elképzelés elsősorban a hagyományos településszerkezet megőrzésére irányul.

A település nevezetessége az a 3,6 m kerületű hársfa, melyet Mária Terézia megkoronázásának emlékére ültettek. Továbbá található egy forrás, melyet a magyar katonák építettek akkor amikor a II. világháború befejeződött  és a katonák egy szakasza a faluban pihent meg. Ezen forrás azóta éjjel- nappal folyik.

A falu az I. világháborúban hét embert veszített el, míg a II. világháborúból öt ember nem tért haza. A hősi halált halt katonák részére emlékművet állíttatott a falu.

Csendes, nyugodt, szép környezetben fekszik a reformátusok lakta település, mely a pihenni vágyó turisták valamint az itt letelepedni vágyók számára nyújt remek lehetőséget.

Közigazgatásilag az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatalban működő körjegyzőséghez tartozik.

Közművek szempontjából víz,-villany,-gáz hálózat a település teljes területén kiépített. Szennyvíz jelenleg nincs a faluban, de keressük rá a megoldást. Telefon hálózat szintén kiépített. Az internet hálózat ez évben kerül modernizálásra.

Művelődési ház és könyvtár van a településen. Játszótér és sport élet nincs. Közpark kialakítása folyamatban van.

Útkapcsolatok: Szaknyér zsáktelepülés. A falu területét az Önkormányzatok által kezelt utak oldják Hegyhátszentjakab és Kisrákos felé. Főúti kapcsolat Zalalövőnél és  Nádasdnál lehetséges. Ezen keresztül érhető el Körmend, Szombathely, Győr, Lenti, Rédics, Letenye, Zalaegerszeg, Balaton part és Nagykanizsa.

Óvodai ellátást a Zalalövői Napközis Óvoda és tagintézménye ( Hegyhátszentjakab) biztosít.

Iskola Zalalövőn, Nádasdon, Pankaszon található, amelyekhez igazodnak a buszjáratok.

Egészségügyi ellátás szempontjából a körzeti orvosi rendelő  és a védőnői szolgálat Őrimagyarósd központtal működik. Fogászati ellátás Pankaszon van, heti öt napban, vállalkozó
fogszakorvossal.

Kórházi ellátást Körmenden, Szombathelyen és Zalaegerszegen vehetik igénybe az arra rászorulók.

 

 

kivonat terkep2