Szaknyér szinte számtalan látványossága közé tartozik például…

• a hihetetlenül érdekes Alpaka-farm (Hegyhátszentjakab felől érkezve) (itt)
• ugyanott a forrás, ahol a szomjas vándor megpihenhet
• kicsit feljebb a Vadregényes boltocska, ahol ajándékokat vehetünk szeretteinknek és elfogyaszthatunk egy finom kávét (link)
• a polgármesteri hivatal mellett, a falu kb. közepén a régi harangláb és a tűzoltó-szekér
• majd a falu végén a temető mellett a mező, ahol a vadászlesekről megfigyelhetjük a szabadon élő állatokat

Szaknyér története

Településképi Arculati Kézikönyv letöltése (PDF)

A település története: A történeti Őrséghez tartozó legkisebb település, mely a Szentjakabi és a Szaknyéri-patak által közrefogott domb D-i peremén 220 m körüli tszf. magasságban települt.
Első írásos említése 1428-ból Zathmer néven szerepel. Neve Szatmér-Szatmár személynévből
származik, melyben a t „ k”-vá, az m „ny”- é torzult.
Lakói a középkorban az őrök állását élvezték. A gr. Battyhány család birtoka volt. (17-19 sz.).
A falu sokat szenvedett a törököktől, lakói nem egyszer elhagyják a falut, de ismét vissza-
térnek. Az 1600-as években a török feldúlja az amúgy is elszegényedett falut és 9 embert elhurcol. A törököktől félelmük miatt 4 évig nem mernek visszatérni elmenekült lakói.
Ezekben az években a kis falu jobbágylakossága 50 főre becsülhető. A jobbágyság földjeit
ugar váltásos rendszerben műveli, de a falu határa nincs nyomásra osztva. Az ugarföldeket
rendszertelenül fogják művelés alá. Rozsot, zabot, hajdinát, krumplit és búzát termelnek.
Földjükből megélni nem tudnak, kénytelenek eljárni aratni, csépelni távolabbi vidékekre.

1785-ben 13 jobbágy, 3 zsellér és 3 szabad statusu család, összesen 101 lakosa van 18 házban.

A polgári korban a falu az Őrség jelentéktelenebb települése marad. Lakossága igen lassú ütemben emelkedik, majd 1930-ig stagnál, ettől kezdve csökken. A századfordulótól csökkenő természetes szaporodás mellett folyamatos az elvándorlás.

Lakosságának több mint 80 %-a mezőgazdaságból él, a család munka erejére támaszkodó
kisparaszti gazdaságban. Termelőszövetkezet nem alakult, nagy birtok nem volt a faluban.
Hiányzott a nincstelen zsellér és a cseléd réteg is. Magángazdaság keretei őrzik a lassan
formálódó paraszti életformát. A paraszti életforma napjainkban is meghatározó a településen.

A falu lakosságának nagy része szőlőtermesztéssel is foglalkozott, saját felhasználásra, de pincéket nem építettek. A 80-as években elkezdődött a tőkék kivágása és az üresen maradt területeket luc fenyővel telepítették be. A családi házak kertjeiben vagy az épületek mellett továbbra is megtalálható a direkt termő szőlőfajták
Iskola 1947 – 1963. között volt a faluban.

A község az alábbi járásokhoz tartozott: 1786 -ban a tótsági járás, 1790-1849. a tótsági
kerület őrségi járás, 1850-1860. a körmendi járás, 1861-1871. a tótsági kerület őrségi járás,
1872-től a körmendi járás közigazgatási egységébe tartozott, 1872-1906, a nagyrákosi majd
1907-1950. az őrimagyarósdi körjegyzőség falva, 1950 -től a rendszerváltozásig a Hegyhát-
szentjakab székhelyen működő közös tanácshoz volt csatolva. 1990-ben alakultak meg az
önkormányzatok amikor a falu szintén a Hegyhátszentjakabon alakult körjegyzőséghez tartozott. 2013. január 1-től napjainkig is az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik,
mely a Körmendi Járás területén fekszik.

A falu lakossága erősen fogy, amit a népszámlálási adatok igazolnak. 1960-ban 161 fő, 1970-ben 134 fő, 1980-ban 102 fő, 1990-ben 83 fő lakost számláltak, míg napjainkban (2017.január 1-i állapot) 48 fő lakja a falut, mely őslakosság és többségük idős ember.


A település jellemzői:

A település területe: 2,93 km2
Lakossága (2017. január 1-i állapot) : 48 fő.

Éghajlatát az Alpok közelsége határozza meg. Uralkodó talajtípusa az agyag bemosódásos
erdőtalaj, mely szántóföldi művelésre alig alkalmas. Mezőgazdasági területek legelő részét jelentős ter-
mészetes növény lepi el. Erdőink nagyobb részt lúc- erdei fenyvesek, bükkösök, tölgyesek és gyertyánosok. Erdeink egy részében megtalálható a ciklámen, mely védett növény.

Szaknyér község egész igazgatási területe az Őrségi Nemzeti Park területén van, ezen felül
a Natura 2000 európai jelentőségű hálózatának is része, valamint az Országos Ökológiai
Hálózat elemei is megtalálhatóak a település külterületén.

A település körüli táj változatos megjelenésű: hol dimbes-dombos, hol sík területek váltakoznak. A sík területeken a mezőgazdasági művelés a meghatározó, míg a magasabban
fekvő részeken főként az erdők uralják a tájat.

A település zsákfalu de a szomszédos Hegyhátszentjakab és Kisrákos községek településközi
utakon közelíthető meg.

Közlekedés szempontjából a közúti közlekedés az irányadó.

A településnek két utcája van ( Petőfi és Kossuth utca). Az utcák házaira a község arculatából, a lakások használatából a szerényebb kivitelű épületek jellemzőek. A családi házak tetőszer-
kezete sátortetős kialakítású. Néhány épület pitvaros illetve kódis állásos. Az új lakás építési hullám elkerülte a községet. Az 1990-es és 2000-es években épített házak pedig faszerkezetű-
ek, amelyek illeszkednek a település környezetéhez.
Az épületek É-D-i tájolású telekhatárra épültek. A déli fekvésű házak egymás mellett helyez-
kednek el, de előfordul, hogy két ház között legelő van. A falu alsó részén elhelyezkedő
északi fekvésű házak nem sorban az út mellé épültek, hanem szűk feljáró kialakításával
dombra ahol nem szabályos utcakép rajzolódik ki. A falu felső részén szintén az északi fekvésű házaknál visszatér az egymás melletti elhelyezkedés.

Lakásépítési lehetőséget a település belterületén lévő telkek beépítésével, a Kossuth utca valamint a 062 hrsz. út mentén új területek kialakításával kívánjuk biztosítani.
Fejlesztési elképzelés elsősorban a hagyományos településszerkezet megőrzésére irányul.

Hegyhátszentjakab felől érkezve jobb oldalt található egy forrás, melyet a katonák a II. világháború befejezésekor építettek meg. Itt található a 3,6m kerületű hársfa, amely Mária Terézia megkoronázásának állít emléket.

A falu az I. világháborúban hét embert veszített el, míg a II. világháborúból öt ember nem
tért haza. A hősi halált halt katonák részére emlékművet állíttatott a falu, amely a harangláb mellett található.

Csendes, nyugodt, szép környezetben fekszik a reformátusok lakta település, mely a pihenni
vágyó turisták valamint az itt letelepedni vágyók számára nyújt remek lehetőséget.

Közigazgatásilag az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatalban működő körjegyzőséghez tartozik.

Közművek szempontjából víz,-villany,-gáz hálózat a település teljes területén kiépített. Szennyvízcsatorna jelenleg nincs a faluban, de keressük rá a megoldást. Telefon hálózat szintén kiépített. Az internet hálózat ez évben kerül modernizálásra.

Művelődési ház és könyvtár van a településen. Játszótér és sport élet nincs.
Közpark kialakítása folyamatban van.

Az Önkormányzat jelképei:
Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszitő szimbólumok:
a címer és a zászló.

Az Önkormányzat címere: Csücskös címerpajzs középütt hosszában osztott, bal oldali, vörös színezetű mezőjében felül aranyló nap, alatta ezüst színezetű tölgyfaág díszlik. A jobb oldali
zöld mezőben három arany búzakalászt aranyló kézfej szorít.
Az Önkormányzat zászlaja: Arányában a zászlórúd felől nézve 0,9 * 1,35 arányú téglalap. A
zászló színe a címerpajzs alapszínével megegyező arany-vörös szín. A zászlólap közepén az önkormányzat címere található. A zászlórúd fából készült, natúr színben.
Az Önkormányzat dísz-zászlója arany-vörös selyemből készült, a zászlólap vége arannyal rojtozott, sarkai bojttal ékesítettek.

Az Önkormányzat felépítése, működése

Szaknyér Község Önkormányzata 2013. január 1-től az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik.
Az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal felépítése:

Székhely: : Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal
9931 Ivánc
Kossuth Lajos utca 119
Tel.: 94/542-027
Tel.: 94/542-052 ( jegyző)

Kirendeltség: Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal
Pankaszi Kirendeltsége
9937 Pankasz
Fő út 64.
Tel.: 94/548-080
Tel.: 94/548-081

Az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal alkalmazottainak elektronikus elérhetősége:

Jegyző	Radicsné Dr. Soós Ágnes	jegyzo@ivanc.hu
Igazgatási ügyintéző	Németh Zsuzsanna	igazgatas@ivanc.hu
Pénzügyi ügyintéző	Major Veronika	penzugy@ivanc.hu
Adóügyi ügyintéző	Török Eszter	ado@ivanc.hu

Az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Pankaszi Kirendeltség alkalmazottainak elérhetősége:

Igazgatási ügyintéző	Mesics György Tóth Zoltán	+36 94 548 081 +36 94 548 060
Pénzügyi ügyintéző	Gaál Anita Holdosi Judit	+36 94 548 080
Adóügyi ügyintéző	Török Eszter	+36 94 548 080

E-mail: pankasz@pwnet.hu

Szaknyér Önkormányzatának képviselő-testülete és elérhetőségük:

Polgármester	Hada Ibolya	+36 30 604 0566
Alpolgármester	Csóbor Zoltán	+36 30 582 7274

E-mail: szaknyer@enternet.hu

Jogszabályok – rendeletek

A Nemzeti Jogszabályzatról szóló 338/2011. (XII.29.) Kormányrendelet 4.§.-ban foglaltaknak
megfelelően a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén egységes szerkezetű szöveggel közzé kell tenni valamennyi, 2013. június 30. után kihirdetett és a lekérdezés napján hatályos
önkormányzati rendeletnek – ideértve a 2013. június 30. után kihirdetett önkormányzati
rendelettel megváltoztatott önkormányzati rendeletét is.

E rendeletnek megfelelően Szaknyér Község Önkormányzatának képviselő-testülete által
hozott hatályos rendeletek megtalálhatóak a következő elérési útvonalon:
njt.hu » önkormányzati rendeletek