Turizmus

Településképi Arculati Kézikönyv letöltése (PDF)

Atelepülés története: A történeti Őrséghez tartozó legkisebb település, mely a Szentjakabi és a Szaknyéri-patak által közrefogott domb D-i peremén 220 m körüli tszf. magasságban települt.Első írásos említése 1428-ból Zathmer néven szerepel. Neve Szatmér-Szatmár személynévbőlszármazik, melyben a t „ k”-vá, az m „ny”- é torzult.Lakói a középkorban az őrök állását élvezték. A gr. Battyhány család birtoka volt. (17-19 sz.).A falu sokat szenvedett a törököktől, lakói nem egyszer elhagyják a falut, de ismét vissza-térnek. Az 1600-as években a török feldúlja az amúgy is elszegényedett falut és 9 embert elhurcol. A törököktől félelmük miatt 4 évig nem mernek visszatérni elmenekült lakói.Ezekben az években a kis falu jobbágylakossága 50 főre becsülhető. A jobbágyság földjeitugar váltásos rendszerben műveli, de a falu határa nincs nyomásra osztva. Az ugarföldeketrendszertelenül fogják művelés alá. Rozsot, zabot, hajdinát, krumplit és búzát termelnek.Földjükből megélni nem tudnak, kénytelenek eljárni aratni, csépelni távolabbi vidékekre.

1785-ben 13 jobbágy, 3 zsellér és 3 szabad statusu család, összesen 101 lakosa van 18 házban.

A polgári korban a falu az Őrség jelentéktelenebb települése marad. Lakossága igen lassú ütemben emelkedik, majd 1930-ig stagnál, ettől kezdve csökken. A századfordulótól csökkenő természetes szaporodás mellett folyamatos az elvándorlás.

Lakosságának több mint 80 %-a mezőgazdaságból él, a család munka erejére támaszkodókisparaszti gazdaságban. Termelőszövetkezet nem alakult, nagy birtok nem volt a faluban.Hiányzott a nincstelen zsellér és a cseléd réteg is. Magángazdaság keretei őrzik a lassanformálódó paraszti életformát. A paraszti életforma napjainkban is meghatározó a településen.

A falu lakosságának nagy része szőlőtermesztéssel is foglalkozott, saját felhasználásra, de pincéket nem építettek. A 80-as években elkezdődött a tőkék kivágása és az üresen maradt területeket luc fenyővel telepítették be. A családi házak kertjeiben vagy az épületek mellett továbbra is megtalálható a direkt termő szőlőfajtákIskola 1947 – 1963. között volt a faluban.

A község az alábbi járásokhoz tartozott: 1786 -ban a tótsági járás, 1790-1849. a tótságikerület őrségi járás, 1850-1860. a körmendi járás, 1861-1871. a tótsági kerület őrségi járás,1872-től a körmendi járás közigazgatási egységébe tartozott, 1872-1906, a nagyrákosi majd1907-1950. az őrimagyarósdi körjegyzőség falva, 1950 -től a rendszerváltozásig a Hegyhát-szentjakab székhelyen működő közös tanácshoz volt csatolva. 1990-ben alakultak meg azönkormányzatok amikor a falu szintén a Hegyhátszentjakabon alakult körjegyzőséghez tartozott. 2013. január 1-től napjainkig is az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik,mely a Körmendi Járás területén fekszik.

A falu lakossága erősen fogy, amit a népszámlálási adatok igazolnak. 1960-ban 161 fő, 1970-ben 134 fő, 1980-ban 102 fő, 1990-ben 83 fő lakost számláltak, míg napjainkban (2017.január 1-i állapot) 48 fő lakja a falut, mely őslakosság és többségük idős ember.

A település jellemzői:

A település területe: 2,93 km2Lakossága (2025. január 1-i állapot) : 48 fő.

Éghajlatát az Alpok közelsége határozza meg. Uralkodó talajtípusa az agyag bemosódásoserdőtalaj, mely szántóföldi művelésre alig alkalmas. Mezőgazdasági területek legelő részét jelentős ter-mészetes növény lepi el. Erdőink nagyobb részt lúc- erdei fenyvesek, bükkösök, tölgyesek és gyertyánosok. Erdeink egy részében megtalálható a ciklámen, mely védett növény.

Szaknyér község egész igazgatási területe az Őrségi Nemzeti Park területén van, ezen felüla Natura 2000 európai jelentőségű hálózatának is része, valamint az Országos ÖkológiaiHálózat elemei is megtalálhatóak a település külterületén.

A település körüli táj változatos megjelenésű: hol dimbes-dombos, hol sík területek váltakoznak. A sík területeken a mezőgazdasági művelés a meghatározó, míg a magasabbanfekvő részeken főként az erdők uralják a tájat.

A település zsákfalu de a szomszédos Hegyhátszentjakab és Kisrákos községek településköziutakon közelíthető meg.

Közlekedés szempontjából a közúti közlekedés az irányadó.

A településnek két utcája van ( Petőfi és Kossuth utca). Az utcák házaira a község arculatából, a lakások használatából a szerényebb kivitelű épületek jellemzőek. A családi házak tetőszer-kezete sátortetős kialakítású. Néhány épület pitvaros illetve kódis állásos. Az új lakás építési hullám elkerülte a községet. Az 1990-es és 2000-es években épített házak pedig faszerkezetű-ek, amelyek illeszkednek a település környezetéhez.Az épületek É-D-i tájolású telekhatárra épültek. A déli fekvésű házak egymás mellett helyez-kednek el, de előfordul, hogy két ház között legelő van. A falu alsó részén elhelyezkedőészaki fekvésű házak nem sorban az út mellé épültek, hanem szűk feljáró kialakításávaldombra ahol nem szabályos utcakép rajzolódik ki. A falu felső részén szintén az északi fekvésű házaknál visszatér az egymás melletti elhelyezkedés.

Lakásépítési lehetőséget a település belterületén lévő telkek beépítésével, a Kossuth utca valamint a 062 hrsz. út mentén új területek kialakításával kívánjuk biztosítani.Fejlesztési elképzelés elsősorban a hagyományos településszerkezet megőrzésére irányul.

Hegyhátszentjakab felől érkezve jobb oldalt található egy forrás, melyet a katonák a II. világháború befejezésekor építettek meg. Itt található a 3,6m kerületű hársfa, amely Mária Terézia megkoronázásának állít emléket.

A falu az I. világháborúban hét embert veszített el, míg a II. világháborúból öt ember nemtért haza. A hősi halált halt katonák részére emlékművet állíttatott a falu, amely a harangláb mellett található.

Csendes, nyugodt, szép környezetben fekszik a reformátusok lakta település, mely a pihennivágyó turisták valamint az itt letelepedni vágyók számára nyújt remek lehetőséget.

Közigazgatásilag az Ivánci Közös Önkormányzati Hivatalban működő körjegyzőséghez tartozik.

Közművek szempontjából víz,-villany,-gáz hálózat a település teljes területén kiépített. Szennyvízcsatorna jelenleg nincs a faluban, de keressük rá a megoldást. Telefon hálózat szintén kiépített. Az internet hálózat ez évben kerül modernizálásra.

Művelődési ház és könyvtár van a településen. Játszótér és sport élet nincs.Közpark kialakítása folyamatban van.

Az Önkormányzat jelképei:
Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszitő szimbólumok:a címer és a zászló.

Az Önkormányzat címere: Csücskös címerpajzs középütt hosszában osztott, bal oldali, vörös színezetű mezőjében felül aranyló nap, alatta ezüst színezetű tölgyfaág díszlik. A jobb oldalizöld mezőben három arany búzakalászt aranyló kézfej szorít.
Az Önkormányzat zászlaja: Arányában a zászlórúd felől nézve 0,9 * 1,35 arányú téglalap. Azászló színe a címerpajzs alapszínével megegyező arany-vörös szín. A zászlólap közepén az önkormányzat címere található. A zászlórúd fából készült, natúr színben.Az Önkormányzat dísz-zászlója arany-vörös selyemből készült, a zászlólap vége arannyal rojtozott, sarkai bojttal ékesítettek.